Eléggé utolsó pillanatban döntöttem az indulásról, pedig Dórie már a Tavaszi Találkozón megkérdezte, megyek-e. Az adott egy plusz motivációt, hogy mivel futottam a Vivicittán, 20%-al olcsóbban nevezhettem az Aldi Futógálán, és erről a rendezvény hetén küldtek emailt.

2024. június 1. szombat
Délelőtt borús időnk volt, hol esett, hol csak szemerkélt, néha kisütött a nap, nem nagyon tudtam, mire számítsak. Felvettem egy trikót, arra technikai pólót, úgy számoltam, ha hideg lenne, mindkettő rajtam maradhat, a nadrágom is térd alá ért. Ahogy kiléptünk a ház ajtaján, éreztem, hogy elég lesz a trikó: sütött a nap és meleg volt.

Dórie nagyon kedves volt, és felvette a rajtcsomagom, így nem kellett izgulnom, hogy odaérek-e időben a sorbanálláshoz. A ruhatárunk Fox volt, aki eljött szurkolni. Kapkodnunk se kellett, és a bemelegítésre is be tudtunk állni. Külön zónákban álltunk, így nem futottunk együtt, de jó volt úgy nekiindulni, hogy a végén lesz kivel megbeszélni az eseményeket.

Az 5-ös zónában álltam, úgy éreztem, ha belövök egy 6:30-as átlagot, az 5 kilométerre tartható. Utólag úgy látom, állhattam volna előrébb is, mert nagyon sokan beálltak a gyorsabb zónákba, aztán nem győztem kerülgetni őket. Az első kilométerek nagyon jól mentek, nem is próbáltam lassítani, úgy kalkuláltam, hogy ami előnyt az elején szerzek, annyival kevésbe baj, ha a végén belassulok.

A futás eleje tehát emberek kerülgetésével telt, meg ismerkedés a tereppel. Nemrég volt egy nagy zuhé, maradtak utána pocsolyák, az aszfalt is nedves volt még több helyen, de a cipőm nem csúszott annyira, mint vártam. Az első két kilométeren magamhoz képest is száguldottam, 6:08 és 6:11-es tempót mentem. A harmadiknál lassultam be kicsit 6:38-ra. Frissíteni nem álltam meg, mert nem voltam szomjas, és csak lötyögött volna a víz a hasamban.

A két utolsó kilométer 6:32-es átlagra jött ki. A végén már éreztem, hogy fáradok, de volt pár zenés szurkoló pont, ami erőt adott. Az nem merült fel, hogy megálljak, de már vártam a végét. Az utolsó párszáz méteren az eső is csepergett kicsit, de közben sütött a nap is. Fox a célnál várt. Azon kicsit morogtam, hogy a befutócsomagban papír konyhai kéztörlőt kaptunk, mert szerintem baromi szexista ajándék, de az alkoholmentes cidernek örültem.

A hivatalos futóidőm 32 perc 29 mp lett, ez pont 6:30-as átlagot jelent. Az órám ennél kicsit jobbat mért, 31 perc 54 mp-t mért, ami 6:23-as átlag lett volna. Kicsit bosszant ez a különbség, mert az eddigi legjobb 5 kilim 31 perc 55 mp volt a 2017-es 5vös 5km-en, és ekkora eltérés nem szokott lenni versenyen az órám és a hivatalos eredmény között, maximum másodpercek, de nem fél perc. Ha nem is volt egyéni csúcs, akkor is közel voltam hozzá, ez biztos. 1052 indulóból 400. lettem, a kategóriámban (30-34 év közöttiek) 169 induló közül a 84. Elég menő, hogy most inkább a mezőny első felében voltam.

Megvártuk még Dórie befutóját, kicsit pihentünk, fotózkodtunk, aztán ment mindenki útjára. Nem volt rossz ez a futás, főleg készülés nélkül, szintfelmérőnek pláne.