KÖMT 2015

Hát. Ehem. Átolvastam, mit írtam tavaly KÖMT-ről, és ahhoz hasonlítva az idei nem volt egy nagy durranás. Ennek természetesen semmi köze a szervezés milyenségéhez, abszolút szubjektív dolog. Tavaly totál feltöltődtem, közösségben éreztem magam, idén valahogy nem. Biztosan az egyik ok az, hogy nem aludtunk az iskolában, hanem panzióztunk. A másik szerintem az elmélyülős műhelyrendszer, most ugyanazzal a 8 emberrel voltam végig, tavaly foglalkozásonként kb. tíz emberrel alkottunk valamit, és foglalkozásonként mindig mások voltak jelen, könnyebb volt úgy szocializálódni. Megint kívülállónak éreztem magam kicsit, ami természetesen az én faszságom. 

Pedig Zebegény megint gyönyörű volt, a rétes finom, a hamburger csípős, a kulacs és a mókus a megszokott jóság. A panzió kényelmes, tiszta, az ágy puha és meleg, a panziós néni kedves és beszédes. A fotós műhely zseniális volt, imádtam és nagyon sokat tanultam. Olyan képeket készítettem, amiket sosem gondoltam volna, hogy képes leszek, trükköket tanultam, beállításokat. Most azonnal cserélném le a fotóapparatomat egy komolyabbra, hogy játszhassak vele. A modellfotózás nagy élmény volt, és tök büszke vagyok arra az egy képre, amit Pillangóról lőttem. (Természetesen egy rakással csináltam, egy lett jó.)

Pillangó és a naplemente

A legkirályabb mégis az a feladat volt, amikor lementünk a Dunapartra és volt 3/4 óránk keresni egy jó absztrakt témát és összesen egy darab képet készíteni róla. Százszor is meggondoltam, hogyan és miként és milyen szögből fotózzak, az eredmény itt sem lett rossz szerintem. 

A fotós játék eredménye

Az utolsó esti buli is hatalmas királyság volt! Váááá, hát én nem gondoltam, hogy lesz olyan, hogy kömt-ön én bulizzak a tornateremben, de eljött ez is. Fantasztikus ötlet volt nem felkapcsolni a lámpákat. Tudok én világosban is táncolni, de elképesztően felszabadító, amikor úgyse látja senki, hogyan ugrálok. Azt meg nem értem, hogyan lett hirtelen hajnal 3, mármint az óraállítás utáni. Nem akartam elhinni, hogy már vissza lettek tekerve az órák. Ideje volt már egy ilyen jó bulinak. 

Szóval ja. Azt hiszem, nem nagyon találtam meg a helyem.  Lehet, hogy össze kéne szednem magam és megkeresni.

2 hozzászólás

  1. Nagyon tartottam az idei KÖMT-től, nem igazán tetszett az elmélyülős műhelyrendszer ötlete és magától a fotós műhelytől is eléggé be voltam rezelve, plusz a hátam közepére kívántam, hogy egy osztályteremben kelljen aludnom napokig, a közös zuhanyzók-mosdók kellemetlenségeivel egyetemben.Végül viszont nagyon jól éreztem magam, a kellemetlenségeken simán túl tudtam lendülni, a műhely zseniális volt, bár borzasztóan lefárasztott agyilag. És most a sokműhelyes koncepciót nem érzem annyira szimpatikusnak :)A villanylekapcsolás tényleg baromi jó ötlet volt, én ugyanis _nem_ tudok világosban táncolni :DBia

    Kedvelés

  2. A fotós műhely amúgy tényleg nagyon fárasztó volt, néha nem is ebben a dimenzióban éreztem magam közben 😀 Alapvetően amúgy jó volt a kömt, de ha összehasonlítom a tavalyival, szociális, közösségi szinten számomra gyengébb. Az osztályteremben alvás annyira nem hiányzott, elég jó volt ágyban aludni. 🙂 A villanylekapcsolást kötelező elemként vezetném be az mtt-s bulikban. Plusz egy kis füstgép, és tökéletes minden. 😀

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s