emancipált futó konyhatündér

7 km-nél tartok futás terén. A mai futás abból a szempontból volt csalódás, hogy ennél több nem sikerült. Valójában még bőven benne vagyok az ütemtervemben, de szerettem volna felülmúlni. Múlt héten is ugyanennyit futottam, annyi, hogy most egy minimálisan jobb eredménnyel, de majd’ megdöglöttem. Bár úgy tűnt, igazi futóidő van, nagyon fújt a szél a szigeten, bármelyik oldalon is tartottam éppen. Feltételezem, ez is nagyban befolyásolta az eredményemet, plusz emellett túl is öltöztem, úgyhogy melegem is volt. (megjegyzés magamnak: 10 foknál már nem kell három réteg ruha.) Már 5 km után erősen szenvedtem, sőt, igazából végig nem esett jól a futás. Mire elértem a 7km-t, fájt minden lépés. Az oldalam nem szúrt konkrétan, de éreztem, hogy nyomás alatt áll az érintett terület és bármikor bedurranhat, és akkor vége. Amire mégis büszke vagyok, az az, hogy még ilyen körülmények között is teljesítettem legalább a múlt heti távot, és bár jólesett volna, nem álltam meg. Meg az vigasztal, amit egy futós blogon olvastam: a rossz futás is jobb, mint a semmilyen futás. 

Szokásos futósszelfi

Ma beindult a konyhatündér üzemmód nálam, főztem hagymalevest és rakott krumplit. ÉN! És finom lett mindkettő. Nyamm. Továbbra sem fogok rendszeresen főzni, de meguntam a kajarendelést, mert az is olyan, hogy a bejáratott helyekről eszünk, általában ugyanazt, és hiába finom, egy idő után unalmas. És holnap a munkahelyemen se kell ebédet vennem, jessz!

Hagymaleves. Benne pirított kenyér és sajt.

A jénait karácsonyra kaptam és imádom!

Tegnap elvittem foxot randizni az Altairba. Olyan csodálatosan chilles volt fent fetrengeni a puha szőnyegen, finom teát szürcsölni, marlenkát eszegetni és csak úgy lenni és beszélgetni. Az meg pláne király, hogy én vittem a pasimat és nem ő engem, én találtam ki a helyszínt, és én is fizettem. Úgy meg tudják nyugtatni az ilyen dolgok a lelkemet, és tényleg egyenlőnek tudom érezni magam. Attól sajnos még odébb vagyok, hogy mindenféle segítség nélkül egyedül megálljak a magam lábán anyagi szempontból, de dolgozom rajta. Mostanában például szombatonként túlórázom, de keresek jobban fizető állást. 

A másik, ami miatt ráfeküdtem a túlórára, az a hamarosan történő szemműtétem. Múlt hétvégén voltam kivizsgáláson, ahol megállapították, hogy teljesen rendben van a szemem azt leszámítva, hogy szarul látok, és egyébként műthető vagyok. Szóval pár hét, és szemüveg nélkül jobban fogok látni, mint valaha. 🙂  (úgy legyen.) Nem félek a műtéttől, már nagyon várom. Részletfizetéssel még én is be tudom vállalni. Majd beszámolok róla részletesen. Egyébként az olcsóbb verziójú PRK műtétet fogják rajtam végezni, ennek az a hátránya, hogy egy hétig pihenni kell utána, fél évig szemcseppezni, és főleg az elején nagyon sok kontrollra vissza kell menni. Nyilván van másik eljárás, ahol egy napot kell csak pihenni és hetet szemcseppezni, de az dupla ennyibe is kerül. A végeredmény ugyanaz, úgyhogy nem burzsujkodok.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s