A Szent László emléktúrán tavaly is jártunk, igaz, akkor kicsit más volt az útvonal. Idén a hűvösvölgyi Hüvi Szolgáltatóházban volt a rajt és a cél. A táv 17 km, ami péntek este munka utánra ideális egy éjszakai sétára.
 |
| Térkép |
Útvonal: Hűvösvölgy > Apáthy-szikla > Határnyereg > Árpád kilátó > Guckler Károly kilátó > Virágos nyereg > Újlaki hegy > Határnyereg > Hűvösvölgy
Táv: 16,41 km; Szintemelkedés: 578 m; Szintidő: 5 óra
 |
| Apáthy-szikla |
Húggal és foxszal indultunk el a túrán. Kicsit hamarabb eljöttem munkából, így 6 után pár perccel már kezünkben az itinerrel próbáltuk belőni, merre kell elindulni. Az útvonal nem volt bonyolult, a nagy részén már jártunk. Csak az első pár km haladt ismeretlen terepen, onnantól már térkép nélkül is eltaláltunk volna.
 |
| Óvodás kislány fej |
Az enyhe lehűlésnek köszönhetően tényleg kellemes időnk volt, engem nagyon felfrissített az erdei séta. Volt mászás: fel kellett jutni az Apáthy-sziklára, onnan az Árpád-kilátóhoz, amit végre világosban is láttunk, majd a Hármashatár-hegy következett.
 |
| Apáthy-szikla kilátás |
Szerencsére a lehetséges útvonalak közül az egyik legkevésbé fájdalmason jutottunk fel a Hármashatár-hegyre: meredek, de legalább rövid szakaszon.
 |
| Árpád kilátó |
Felsétáltunk a kilátóba, és olyan tökéletesen időzítettünk, hogy onnan nézhettük végig a naplementét.
 |
| Hármashatár-hegy |
Azokon az ellenőrzőpontokon, ahol pontőr várt minket, feltöltöttük a vízkészleteket, az nagyon fogyott. A Hármashatár-hegyről már sötétben botorkáltunk le a Virágosnyereghez. Továbbra sem ez a kedvenc szakaszom, de legalább lefelé kellett menni, nem felfelé. Abban egyetértettünk mindhárman, hogy a Virágosnyereg – HHH szakasz a legrosszabb, ami a budai hegyekben történhet az emberrel.
 |
| Naplemente |
Egy megmászásra váró hegy maradt csupán hátra, az Újlaki-hegy, ahol a legszebb a kilátás szerintem a környéken. Egyik irányban a HHH rádiótornya, másfelől a város, megint másik irányba a reptér és a környező települések fényei – annyira hihetetlenül gyönyörű! Útközben futókkal is találkoztunk, akiknek riszpekt, hogy este 10-kor a hegyekben futnak – bárcsak lennék én is ilyen bátor!
 |
| Másik oldal a kilátóból |
A Határnyeregre leereszkedés megintcsak egy utálatos rész: csúszik, köves, meredek, alig lehet kapaszkodni. Féltem is, hogy valamelyikünk elcsúszik a sötétben, de sikeresen lejutottunk. Az utolsó EP itt volt. Mi voltunk az utolsó túrázók (pedig nem indultunk későn, de valószínűleg kevesen indultak a hosszú távon), úgyhogy az összes sütit megehettük, amit kivittek az erdőbe. 😀 Egy kis plusz energia sose árt. 😀
 |
| Budapest a Hármashatár-hegyről |
Innentől 2,5 km volt csak a cél, kényelmesen besétáltunk. 4 óra 45 perc alatt jártuk meg az utat, pont, mint tavaly. Én azért éreztem, hogy rég túráztunk, jó volt ülni a buszon hazafelé. Abban talán fejlődtünk, hogy már jobban fel tudjuk mérni, milyen sebesség kell ahhoz, hogy ne rohanás legyen a túra vége, emlékszem, tavaly szaladtunk, hogy időben beérjünk.
Hiányzott már az éjszakai túrázás! Sose értem, miért nem csinálom ezt minden nap?
Discover more from Utazósdi
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Utazósdi 