 |
| Útvonal |
Útvonal: Normafa – Úti Madonna – Ördög-szószék – Frank-hegy – Végvári-szikla – Makkosmária – Csacsi-rét – Vadaspark vasúti megálló – Budakeszi Vadaspark
Táv: 17.9 km Szint: 540 m Szintidő: 6 óra
Nem kellett nagyon korán kelni szombat reggel, még 11-kor is elindulhattunk volna a túrán. 10-re terveztünk odaérni, ami több okból se valósult meg: húg vizsgázott reggel, és késett a tanára, így késve indult, és persze nekünk is tovább tartott a készülődés, mint terveztük. Minc volt az egyetlen, aki időben ott volt, szegény várhatott ránk. Mikor együtt volt a csapat – fox, Minc, húg és én – a Normafa Síházban kialakított rajtnál neveztünk. Nagyon szokatlan volt, hogy az itineren nem volt térkép, csak szöveges leírás, én meg el is felejtettem előre letölteni a térképet a telefonomra, úgyhogy a szokásosnál jobban kellett figyelni az itiner szövegezését.
 |
| Hűsölés a fák között |
Talán ez volt az első rendesen tavasz végi, nyár eleji nap, az elmúlt hetekben sokat fáztunk és áztunk. A kellemes melegben sétáltunk a zöldellő fák alatt, végre utolért minket a jó idő. Innentől viszont másfajta túrák jönnek: sokkal több vízre van szükség, és a naptejet sem szabad elfelejteni. Ezen a túrán is ahol tudtuk, utántöltöttük a kulacsokat, egy-egy kaptató alatt gyorsan kiürültek.
 |
| Víznyelő |
Ahogy az Úti Madonnához közeledtünk, meglestük a Farkasvölgyi-víznyelőt.
 |
| Széchenyi hegy |
Az Ördög-oromra sétáltunk át, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a városra. Csodálom, hogy korábban nem jártunk erre, tényleg mesés – illetve úgy gyanítom, hogy a Széchenyi-hegyről Széchenyi-hegyre túrán anno jártunk erre, de időnk nem volt nézelődni, az tuti.
 |
| Ördög-orom |
 |
| Panoráma |
 |
| Kukucskálás |
Budaörs utcáin baktattunk egy ideig, aztán felmásztunk a Frank-hegyre, a turistaházhoz. Ezt az útvonalat már jól ismertük, szívtuk is a fogunkat előre, mert meredek és nem kicsit fárasztó. A nap is tűzött rendesen, és a turistaházig az út nagyobbik része betonúton vezet, kevesebb része vezet erdőn.
 |
| A menedékház előtt nem sokkal ilyen a kilátás a felső utcákból |
A 21-es végállomása felé haladtunk, onnan mentünk át Makkosmáriára. Útba ejtettük a Végvári (Szent Mihály) sziklát – hányszor jártunk már erre, te jó ég!
 |
| Szikla oldalról |
Makkosmárián csokit is kaptunk, amíg elmajszoltuk, kicsit megpihentünk.
 |
| Művészfotó |
A János-hegyet megkerülve, a gyermekvasút vonalát keresztezve közelítettük meg a vadasparkot. Közben a telefonom kamerája koszos lett, és nagyon fura csíkos képeket kezdett el csinálni, ami alapvetően kuka, de lett egy-két egészen művészies is.
 |
| Kétfarkú kutyapártos |
A Vadasparknál bőségessel kaptunk ellátmányt, volt zsíros deszka, lekvár, nutella, lehetett válogatni. Az oklevél nagyon igényes, nem is nagyon láttam még ilyen jól szerkesztett emléklapot túrán. A vadasparkba kedvezménnyel mehettünk volna be, de nem éreztem, hogy jólesne még mászkálni.
 |
| Oklevél |
Ahhoz képest, hogy kényelmes sétára készültünk, hát rendesen elfáradtunk a végére. Nem voltak nagy szintek, mégis megéreztük a mászásokat, és a hirtelen jött nagy meleg is kiszívott mindenkit. A szervezés kifejezetten tetszett, mindenhol nagyon kedvesek voltak a pontőrök, az itiner is jól követhető, ami azért nagy szó, tekintve, hogy nem volt rajta térkép. Jó túra volt, jó volt sétálni egyet.
Discover more from Utazósdi
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Utazósdi 