Pilisszántóról Klastrompusztára és vissza

Újabb kószatúrán jártunk, és ezúttal már helyreállt a világ rendje, létszámkorlát nélkül lehetett részt venni a kiránduláson: össze is gyűltünk tízen május 24 vasárnapján. 

Erre jártunk (Forrás: Endomondo)
Útvonal: Pilisszántó – Szontagh Ottó útja –  Legénybarlang – Klastrompuszta – Csillagösvény kápolna – Pilisszántó
Táv: 17 km
Az Árpád-hídól indult a busz Pilisszántóra reggel 8.45-kor. (Ahhoz képest, hogy előző este online társasozást tartottunk, egész frissek voltunk.) Fél óra múlva már a falu központjában voltunk, és alaptábort vertünk a helyi cukrászdában. Besütizve sétáltunk ki a faluból.
A Pilis-tetőt nem másztuk meg
Nem durvultunk a Pilis-tetővel, a hegy aljában lévő sokszoros turistaúton indultunk el: itt gyűlt össze a piros sáv, a sárga a kereszt, a Mária út és egy biciklis út is. 
Szevasz, Nimród!
A Csillagösvény és Nimród faszobra mellett csak elmentünk, majd a felhagyott kőbánya után a Szontagh Ottó útján folytattuk a túrát. Szontagh Ottó közkedvelt túravezető volt, neki állít emléket ez az út, ami gyönyörű szép! 
Kőfejtő
Kényelmes, füves erdei úton sétáltunk, fölénk borultak a fák, madarak csicseregtek, és emberrel egyáltalán nem találkoztunk. 
Fák között kilesve
Egy réten megálltunk, és a társaság boldogan vetette rá magát egy nagy halomnyi kakukkfűre. Én gyerekkoromban allergiás voltam rá, inkább nem kísértettem a sorsot.  
Legény-barlang
Meglátogattuk a Legény-barlangot, ahol a kószák rendszeresen tartanak ottalvós bulikat. Én most jártam itt először. Erre a kilátásra jó lehet ébredni. 
A barlangi kilátás
A Legény-barlang az Ariadne-barlangrendszer része, párjával, a Leány-barlanggal 1997 óta tartoznak egy rendszerhez, ekkor találták meg a két barlang közötti összeköttetést. A barlangbejáratokban régészeti leletek is előkerültek: kőeszközök, agancsbalta, római kori fésű, Árpád-kori cserépdarabok, de a Legény-barlangból pénzérmék is előkerült, mert egykor pénzhamisító műhely működött itt. 
Barlangban
Hamarosan elértünk Klastrompusztára, ahol a Tölgyfa büfében ebédeltünk meg. Csak a kinti terasz volt megnyitva, de kényelmesen elfértünk így is. A vega opció saláta volt sült krumplival, ami bár nem tűnt hatalmas adagnak, jóllaktam vele. Többen is hoztak otthonról csokit, sütit, gyümölcsöt, minden körbejárt, úgyhogy a lakoma végén le kellett dőlnöm egy padra fetrengeni, úgy tele lettem. 
Még mindig a barlangtól
Mielőtt visszaindultunk, a Szent Kereszt pálos templomromot körbejártuk. 1250 körül építették, ekkor alapította Boldog Özséb az első és egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Ez lett az első központjuk egészen 1308-ig, amikor a budaszentlőrinci kolostor felépült – ez az, ami a Szépjuhásznénál fekszik, és januárban írtam róla egy kószatúra beszámolójában
Pálos templom romjai
A Szent Kereszt templom sorsa akkor pecsételődött meg végleg, amikor a mohácsi vész után a környék török uralom alá került, a település elnéptelenedett, az épület pedig elkezdett pusztulni. A török kiűzése után a helyiek hordták el a templom köveit és használták fel az újjáépítkezésben. 
Unikornis túraút
Pilisszántó felé a sárga jelet követtük. Főleg lefele és szintben mentünk, kellemes lazító séta volt.

Fox a háttérben
Már a településhez közel áttértünk a pirosra, és egy kilátóponthoz értünk a település felett. 
Még egy kis kilátás Pilisszántó felett
Felmásztunk a Csillagösvény végén található Boldogasszony kápolnához. A szokatlan formája és az ősmagyaros beütés miatt nem gondoltam volna, hogy felszentelt kápolnáról van szó, pedig de. 
Boldogasszony kápolna
2006-ban építették, és eléggé a spirituális-ősmagyaros vonalat követték építtetői, akik a szent Pilisben emeltek kápolnát. A tájolása is egyedi, december 21-én pont a Boldogasszony arcát világítja meg a felkelő nap fénye: “A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgő karjának anya ölében és a csíksomlyói templom kettős tornya közt ugyan azt a termékenyítő Napot látjuk amely itt a sumér elnevezésű Ziribár hegyszoros öléből, december 21-én a legsötétebb éjszaka után a nap-éjforduló reggelén éledő, teremtő Fény az évnek ezen a kivételes napján Napba öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt, mert az új élet az édesanya ölében fogantatik meg. Keletelő tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve.” – írják Pilisszántó honlapján. (Ezt a sumér Ziribárt csak most vettem észre. Jéjzus.)
A nem éppen hagyományos Boldogasszony
Azt már nem is meglepő, hogy a szomszédos kőfejtő gödrében kövekből kirakott spirituális formákat láttunk. Mindig érdekes betekinteni ebben a táltos-sumér-ősmagyar katyvasz hitvilágba, de számomra bőven elég messziről rálesni időnként.
Körök és egyebek
Az már igazán csak egy kis semmiség, hogy egy hófehér Jézus szobor leskelődik a kőfejtő tetejéről. 
Vakító fehérség
A buszfordulóból éppen indult egy járat Budapestre, azt a társaság nagyja elcsípte, páran maradtak a következő buszig. A hazaúton mindenki kidőlt, olyanok voltunk, mint akik kétnapos osztálykirándulásról mennek haza. 😀 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s