sasszem

5. nap
Mivel már eléggé untam a négy falat, elmentünk Szentendrére andalogni egyet. Továbbra is homály minden, főleg a távoli dolgok, de létezni azért lehet így, bár kicsit zavaró. Mondanám, hogy meg lehet szokni, de nem az a cél. A nap nem sütött, nem is vettem napszemüveget, nem zavart a fény. Talán ez volt az első olyan nap, amikor nem fáradt el a szemem, fájdalmat már az előző nap se éreztem. Azért elég csodálatos dolog ez: leégetik a szemed felszínét, és pár nappal utána már vígan nézelődsz. Elég varázslatos. 

Kezembe vettem a műtét óta árválkodó Asimov összes első kötetét. Folyamatos olvasásra még nem volt alkalmas a szemem, kicsit, nagyon kicsit összefolytak a betűk – nem is az összefolyás a jó szó, inkább a kontúrok voltak életlenek. Inkább nem erőltettem a könyvolvasást, viszont megnéztünk egy filmet. (!) Na jó, a végére azért néha félszemmel kellett néznem, de valószínűleg már álmos is voltam. 

Ja, és persze nem bírtam ki, megmostam a hajam. Ilyen körülményes hajmosásom még sose volt, valószínűleg nem is lesz. Nem egyszerű végig úgy egyensúlyozni a zuhany alatt, hogy ne érje víz a szemem, de a sampon is rendesen be legyen dörzsölve, aztán a balzsam se folyjon le. Megoldottam. Borzalom belegondolni, hogy ha betartom az előírásokat, még mindig zsíros hajjal üldögélnék. Brr.

Kissé körülményes volt a hajmosás.

6. nap
Reggelente rosszabbul látok, mint esténként. Ha felkelek, sokkal homályosabb minden, idő kell, mire megszokja a szemem, hogy fókuszálni kell. A betűk is könnyebben elfolynak a monitoron. Ami viszont érdekes, hogy sokszor élesebben látom a kijelzőkön, monitorokon lévő dolgokat, mint a valóságot. 

Ezen a napon már minden probléma nélkül néztem sorozatokat, még egy tohu-s cikket is be tudtam fejezni. Na meg blogolni. 

Este viszont megtörtént, ami nyilván senki mással nem történhet meg. Én vagyok a lány, aki képes olyan ügyesen sört inni, hogy az belefröccsenjen a (viszonylag) frissen műtött szemébe. Egy hétig nem érheti még víz se, nemhogy sör… Abban bízom, hogy mivel lassan az egy hét végén járunk és kimostam műkönnyel, nagy bajom nem lesz. Ez a vizes dolog se úgy működik, hogy amikor az orvos azt mondja, attól a pillanattól mehet víz a szembe, de előtte öt perccel még ártana. 

7. nap
Eljött az egyhetes kontroll ideje. Amikor kiballagtam a villamoshoz, megdöbbenve tapasztaltam, hogy full HD-ben látom a világot. Annyira csodálatos! Mást se csináltam a villamosút alatt, csak nézelődtem. Közelre még nem látok tökéletesen, de a vizsgálaton azt mondták, ez normális, először a távoli látás javul, utána a közeli.

Mértek szemnyomást – az egyik legviccesebb vizsgálat a világon. Konkrétan belefúj egy gép a szemedbe, és hiába számítasz rá, akkor is ugrasz egyet. 😀 Olvastattak, hát az egynapos kontrollon jobban ment, de így is 95 és 85%-ot állapítottak meg látásélességnek, és megnyugtattak, hogy ez jobb lesz még. Új szemcseppet írtak fel az eddig használt Tobradex helyett, innentől Flucont fogok csepegtetni napi ötször a következő kontrollig, ami március 23-án lesz.

Minden rendben van, szépen gyógyulok. Már sportolhatok, de uszodába vagy fürdőbe még nem mehetek három hétig. A szememet is megmoshatom már tiszta vízzel – ettől rendkívül boldog vagyok! Az van, hogy ha az ember napjában többször is mindenféle dolgokat csepegtet a szemébe, azok egy része lefolyik a szempillájára és rászárad. Eddig nem nagyon volt hatásos ellenszerem, mert ugye lemosni nem tudtam, mert víz, úgyhogy jobb híján kézzel próbáltam lekapargatni néha, de esélytelen volt a küzdelem, a szempilláim pedig úgy összeálltak, mintha hajlakkal fújtam volna be őket. Sminkelni nem javasolt még egy hétig, de toltam egy kis púdert az arcomra. Egy hétig nem kentem rá semmit, actonikot se, pedig azt hetente egyszer-kétszer szoktam. Ennek hatására csodás zsíros lett a bőröm, most már muszáj elkezdenem kezelni.

A továbbiakban nem fogok naponta beszámolni az állapotomról, majd csak az egyhónapos kontroll után. Így bő egy héttel a műtét után azt mondom, hogy nagyon keserves volt az eleje, de totál megérte. Aki úgy dönt, hogy belevág és PRK-zik, az készüljön fel rá, hogy az első két-három napban akkor jár a legjobban, ha nem csinál mást, csak alszik. Hiába a fájdalomcsillapító, az idegentest érzés megmarad, tényleg át kell aludni.

Nem bánom azt se, hogy a PRK-t választottam a FEMTO helyett, ez a lebennyel macerálás kicsit félelmetesen hangzik utólag.

Zárásként belinkelem a klinika PRK-t bemutató egyperces ismertetőjét.

2 hozzászólás

  1. valamiért a száraz sampont annyira indokolatlan találmánynak tartom, nekem nagyon fura, hogy ilyen van 😀 valaki javasolta, de letettem róla, mert ha az megy a szemembe, azzal se vagyok előrébb. mindegy, megoldottam így is. 😀

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s