Észtország vol2 – Helsinki

Reggel búcsút intettünk a bohém Kohver Hostelnek, és elsétáltunk a hajókikötőbe, hogy komppal jussunk el Helsinkibe. Gond nélkül felszálltunk a hajóra, ahol eléggé meglepődtem, ugyanis nem volt ülőhely. Tavaly a Viking Line-nal utaztunk, náluk kétszer annyiba kerülnek a jegyek, mint az EckerÖ hajójára, amivel most utaztunk. A jegy olcsósága azzal jár, hogy ülőhely csak a kávézókban és éttermekben van, ez leszámítva a fedélzeten néhány pad, de az erős és hideg szélben az nem igazán opció. Beadtuk a derekunk, két sörrel leültünk a fedélzeti kocsmába, majd mikor fáztunk, akkor lementünk az egyik kávézóba, de ott már kibekkeltük fogyasztás nélkül. Sokan kuporogtak a folyosókon meg a lépcsőkön a csomagjaikra ülve, ezt azért nem szívesen vállaltam volna be.

Tallinn a kompról

A legnagyobb meglepetés mégis a kikötésnél ért. Vártam, hogy feltűnjön a Suomenlinna, aztán a belváros az óriáskerékkel, az Uszpenszkij katedrálissal és a Tuomiokirkkoval, de hiába vártam. Helyette gyárépületek és daruk közeledtek, és legnagyobb megdöbbenésemre kikötöttünk. Aztán rájöttem, hogy a belvárosi  kikötő a Viking Line-é, az olcsó társaságok egy tök másik kikötőbe érkeznek. Én ostoba, persze ennek nem jártam utána, és a szállást is a Viking Line kikötőjéhez közel kerestem. Fél órát kellett villamosoznunk így a szállásig. 

Helsinkibe érkezés előtt nem sokkal

Az Eurohostelben foglaltunk egy szobát. Ez egy nagy hostel, kollégiumra emlékeztet a lepukkantság nélkül. Tiszta volt, kicsit talán túl sterilnek is hatott, de például a mosdóban madárcsicsergéses háttérzene ment, és a közös konyha is jól felszerelt volt. Azon mondjuk csodálkoztam, hogy este 11 után nem lehet a konyhába bemenni, de amúgy se terveztünk éjszaka főzöcskézni.

Strand a kikötőben – az egyik klasszikus úszómedence, a másik egy elkerített rész a tengerből

Megebédeltünk a hostel éttermében, és kis pihenés után elindultunk felfedezni a várost. Helsinki nem kifejezetten az a nagyon turistacsalogató hely, ahol ezer látnivaló van, amit muszáj megnézni. Tavaly nagyjából láttam mindent, amit érdemes, és kicsit meglőve éreztem magam, merre induljunk. Megmutathattam volna persze a templomokat,  de lássuk be, van annál izgalmasabb dolog a világon, mint templomból templomba járni.

A központ látképe
Tuomiokirkko

Kifejezetten örültem, amikor fox kijelentette, hogy neki igazából a tengerparton lenne kedve sétálni. A Vanha kauppahalli felé indultunk, és egészen addig andalogtunk, amíg egy szimpatikus bárt nem találtunk, ahol le tudtunk ülni, inni egy cidert, és gyönyörködni a tengerben.

Suomenlinna erődítménye a partról

Szeretek csak úgy üldögélni tengerpartokon, mindig megnyugtat.

Tengerparti chillezés

Mivel meglehetősen drága volt a hely, úgy döntöttünk, beugrunk egy kisboltba, és ott veszünk még némi alkohol, amit a hostelben elszürcsölünk. Haha. A pénztárnál derült ki, hogy este 9 után nem adnak ki alkoholt sehol.

Szigetkék

Nojó, nem tudtunk mást tenni, elfogadtuk ezt a tény, és visszaindultunk a szállásra, hogy majd az étteremben iszunk egy utolsó sört. Visszaérve azt láttuk, hogy hiába lenne hivatalosan nyitva az étterem, zárva volt. Utánanéztünk, a környéken nem volt nyitva semmi kocsma, úgyhogy az alvás mellett döntöttünk. Finnországban nem olyan egyszerű alkoholhoz jutni. :O

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s