Salzburgi hétvége: Schloss Mirabell, Kapuzinerberg és Franziskischlössl

2019. december 1. vasárnap
Salzburgi hétvégénk utolsó reggelijét bánatosan költöttük el, nem igen akaródzott még hazamenni. Kicsekkoltunk, a táskáinkat a csomagmegőrzőben hagytuk, úgy indultunk még egy utolsó sétára a városban. 
Schloss Mirabell belső udvara

A Schloss Mirabell volt a legközelebbi látnivaló, ahol még nem jártunk. A kastély 1606-ban épült Wolf Dietrich érsek megbizatásából. A betegeskedő érsek szerelmi palotának szánta a kastélyt, ahol  a szeretőjével töltötte az időt.

Kastély udvara, háttérben a Hochensalzburg vára (Kishúg fotója)

A kastélyt a 18. században építették át barokk épületté. 1815-ben itt született az az I. Ottó, aki görög király lett, és akit az athéni bejegyzésben már említettem. Ma házasságkötőterem, a polgármesteri hivatal és a városi közigazgatási irodák működnek benne. 

Angyalok lépcsője

A Márványterem és az oda vezető angyalok lépcsője ingyen látogatható. A teremben rendszeresen adnak koncerteket. 

Márványterem

A kertet 1690 körül alakították át mai formájára: tele van szobrokkal, geometriai alakzatokkal, formára vágott sövényekkel, és egy pálmaház is található benne. A pálmaházban nem csak növények és kalitkába zárt madarak, de csövesek is melegedtek – egészen nyugtalanító látvány volt. 

Kecskekornis

A vártnál hamarabb végeztünk a kastélyban, el is bizonytalanodtunk, hogy merre tovább. Rövid újratervezés után a Kapuzinerberget vettük célba. Meredek lépcsősoron jutottunk fel a helyi Gellérthegyre, ahonnan pazar kilátás nyílt a várra és az azt körülvevő hegyekre.

Lépcsősor a Kapuzinerbergre

A Kapuzinerberg eredeti neve egyébként Imberg volt, csak azóta ‘kapucnisok hegye’, mióta a kapucnis kolostor megépült a 16. század végén.

Az óváros a Kapuzinerbergről

A kolostorhoz templom is tartozik, ahova bementünk és gyújtottam egy gyertyát is. 

Felirat hozzáadása

Ráértünk, úgyhogy elindultunk a hegy túloldalára. Betonúton, de erdőben sétáltunk egy egyre emelkedő úton. Néha kilátóponthoz jutottunk, ahonnan tovább csodáltuk a várat, és a Gaisberg is közelebb került. 

Újabb lélegzetállító kilátás

Az út végén egy újabb kastély, a Franziskischlössl állt. A várat 1629-ben építették, a hegyen emelt várfallal és a védőbástyákkal együtt a várost védte a Kapuzinerberg felől történő támadás esetén. Assisi Szent Ferencnek szentelték, innen ered az elnevezés is, Franziskus von Assisi a német megfelelője a szent nevének. Békeidőkben vadászkastélyként használták, 1849 óta pedig vendégház működik benne.

Franziskischlössl

Gyanútlanul besétáltunk a kapun. Arra számítottam, hogy kiállítás vagy étterem lesz az épületben, de egy átjáróba jutottunk, ahonnan a hátsó kapu nyílt. Kilépve a belső udvarra kerültünk, aminek láttán nagyon megörültünk. Forralt bor illata terjengett, kis tüzek melegítették a vendégeket, karácsonyi dalok szóltak, a háttérben pedig a hegyekre láttunk rá. Engedtünk a hangulatnak, utolsó euróinkat forralt borra költöttük, és leültünk a kellemes kis udvaron. 

Karácsonyi vásár a vár udvarán

Kortyoltuk a finom forralt bort, és arról beszéltünk, mennyire király, hogy ott vagyunk, és nem otthon fetrengünk az ágyban nagy semmittevésben. Még alig volt dél, de mi már a második kastélyunkban jártunk, és egy kellemes sétán is túlvoltunk.

A várból a hegyekre látni rá

Az átjáró csillárját csak visszafelé menet figyeltem meg alaposabban: ha előbb észreveszem, lehet, hogy óvatosabban sétálok el alatta. 😀

Krampus, is that you?

A forralt borral feltöltődve sétáltunk vissza az úton. 

Még egy kis Gaisberg

A Pizzeria il centroban ebédeltünk, ahhoz képest, hogy az óvárosban van, egészen olcsó hely volt, ellenben a pizza hozta a várt minőséget. Itt történt egy vicces dolog. Próbáltam a hétvége során minél több helyen németül beszélni, itt is ezt tettem. Fizetésnél a pincér megkérdezte, hogy Németországból jöttem-e, és meglehetősen elcsodálkozott, mikor megtudta, hogy Magyarországról. Eddig még sosem hitték az akcentusomra, hogy német, hát ez is megtörtént. 😀

Bürgerspitalkirche
A Bürgerspitalkirchéhez még visszamentünk, hogy nappali fényben is legyen fotónk róla. A google photos a fenti gifet vágta össze a képekből rólam. 
Karácsonyi díszek (Kishúg fotója)

Beugrottunk még egy boltba, beszereztük a szuveníreket: egy rakás mozartkugelt és csokit. A hostelben felszedtük a táskáinkat, kicsit üldögéltünk még a közösségi helyen, aztán mentünk a vonatra. Hazafelé sokat nem tudunk nézelődni, indulás után nem sokkal már besötétedett. Fáradtan, de élményekkel tele érkeztünk meg Budapestre este 10-kor. 

Most, hogy láttam Salzburgot télen, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lehet nyáron. Teljesen elvarázsolt ez a város, sokkal szebb, mint amilyennek képzeltem. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s