Gdansk, Lengyelország – 02. nap – Tengerpart

2020. február 10. hétfő
Fel akartunk kelni időben, de már 10 is elmúlt, mire magamhoz tértem. Miközben megreggeliztünk és készülődtünk, odakint szakadt az eső, ami elég aggasztó volt, mert a tengerpartra terveztünk kimenni. Szerencsére mire elindultunk, pont elállt. 
Villamossal fél óra volt a tengerpart. Útközben láttunk egy hatalmas szivárványt, szomorkodtam is, hogy mire odaérünk, tuti eltűnik.

Szivárvány fotózás

Tévedés, a szivárvány még egy órán keresztül látható volt! Egyszerűen nem akart eltűnni: amikor úgy tűnt, már tényleg nem látható, akkor valamelyik szára még gyorsan előtűnt újra.  

Egy kis Balti-tenger, nem a szokásos tallinni irányból

Nagyon hideg volt, igazi jeges szeles hideg, de ledobtam a cipőmet és besétáltam a vízbe.

Lefagyás

Még a homok is jéghideg volt, a víztől úgy éreztem, lefagy az agyam. 

Gigaszivárvány
Kisütött a nap (Máté fotója)

Míg a parton voltunk, többféle arcát is láttuk a tájnak: volt borult ég, szemerkélő eső, napsütés, szakadó eső. 

Sötét felhők

Fotóztunk, bámultuk a szivárványt, majd végigsétáltunk a parton a nagy mólóig.

És napsütés

A kellemetlen idő ellenére sétálgattak emberek a parton, sok cuki kutyával találkoztunk. El tudom képzelni, mekkora élet lehet itt nyáron, amikor strandolni is lehet – a tengervíz július-augusztusban 21 fokos is lehet.

Elhúzódnak a felhők

Kisétáltunk a Molo w Brzeźnie mólóra, de nem nagyon lehetett ott megmaradni, mert erős szél fújt.

Oroszlán a móló bejáratánál
Közben az  eső is újra rákezdett. Abból a szempontból pont jókor, hogy kezdtünk megéhezni. Az esőt egy közeli halétteremben, a “Gruba Ryba” Restauracjaban vészeltük át. Vegaként nem volt túl nagy választási lehetőségem, de a hatalmas adag paradicsomlevessel és az egyébként köretnek számító sültkrumplival nagyon is jóllaktam. 
Újra felhősödik az ég
Az ebédhez forralt bort kortyolgattam, remekül ellensúlyozta a kinti cudar időjárást. 
Erdei út
A bőséges ebéd után a strand mögötti erdőben folytattuk a sétát.  Nem kis meglepetésünkre egyszer csak Ronald Reagenbe és a II. János Pál pápa, persze csak szobrok formájában. 
Reagen és II. János Pál
A Reagen park egyszerre szoborpark és szabadidős tevékenységre kialakított helyszín: a szobrok mellett szabadtéri edzőterme, görkoris pályája és játszótere is van. Gdanskról az a benyomásom, hogy sok a zöld területe. A tengerpart alapból tök jó sétálgatni, de nagyok sok park van a városban szétszórva.  
Lájk a szabadságnak
Kezdett sötétedni,elhagytuk a parkot mi is. Egy közeli kisboltban vettünk pár dolgot, reggelit például másnapra. Találtam borscs instantlevest, abból jól feltankoltam. Visszabuszoztunk a szállásra, lepakoltunk, és elmentünk vacsorázni. A Tutti Santi éttermet néztük ki, ami térképen nem tűnt nagyon távolinak, de nagyon fájdalmas volt a jéghideg szélben fél órát sétálni. A kaja finom volt, de megszenvedtük, amíg odaértünk. Visszafele hiába nem volt jegyünk, inkább villamosoztunk, egyszerűen nem bírtam volna még egyszer megfagyni. 
A nap zárásaként a Graciarnia pubba ültünk be, ami egy kézműves söröző és társasjátékozó hely. Nagyon tetszett, mert pozitív hangulata volt: tele volt társasozó fiatalokkal, a pultos srác tök jófej volt, és a sörök is finomak. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s