Október 14-én szinte nyárias idő volt, húggal és Minccel természetesen megint a Budai-hegyek turistaútvonalait koptattuk. A Sarokkő Egyesület Viharbükk elnevezésű teljesítménytúra hosszú távján indultunk el.

Útvonal

Útvonal: Normafa vm. – Katonasír – Csacsi-rét – Virág-völgy – Budakeszi kálvária – Makkosmária – Alsó sétaút – Végvári-szikla – Hármashatár-erdő – Sorrento – Szállás-hegyi-nyereg – Budaörs, Felsőszállás – Farkas-hegy – Piktortégla-üregek – Kakukk-hegyi-nyereg – Frank-hegyi turistaház – Rupp-hegy alja – Irhás árok, Zoli ABC – Kakukk-hegyi-erdő – Frank-hegyi turistaház – Budaörsi-hegyi-erdő – Csillebérc – Hármashatár-erdő – Magas-kő – Diófás-tető – Sötét-vágás -Normafa vm.

Táv: 24,5 km Szintidő: nincs, 17:00-ra kell visszaérni Szintemelkedés: 860 m

Az első problémánk a rajt megtalálásával adódott: letöltöttem a tavalyi gps tracket, az alapján a Normafa rétesezőjénél lett volna, de ott senkit nem találtunk, sőt, nyitva se volt. Sokan jöttek szembe itinert lóbálva, tőlük tudtuk meg, hogy rossz helyen próbálkozunk, eggyel korábban kellett volna leszállnunk a buszról a Csúcs büfénél, ez viszont a gps tracken nem volt jelölve.

Odaérve hosszú sort találtunk, beálltunk mi is. Mire sorra kerültünk, kiderült, hogy ki kellett volna töltenünk egy regisztrációs lapot, ami ki volt rakva egy másik asztalra. Oké, kiálltunk a sorból, kitöltöttük, újra vissza – mindezt meg lehetett volna előzni online regisztrációs lehetőséggel, de az nem volt. Bonyolította a dolgot, hogy egy másik túra is indult pontosan ugyaninnen, úgyhogy elég nagy volt a káosz, morogtunk is a bajszunk alatt. Egy csomó időnk elment a regisztrációval, még jó, hogy időben odamentünk. Amikor kézhez kaptuk az itinereket, rögtön megnyugodtunk, hiszen innentől már csak sétálnunk kellett, és erre vártunk napok óta. 

Makkosmária felé sétáltunk, és csak ámultunk, milyen gyönyörű aranysárga az erdő. 

Pecsételés után a már jól ismert Végvári (Szent Mihály) szikla mellett haladtunk Budaörs felé. 

Szerintem nem kell magyaráznom, miért volt szép az erdő.

A Sorrento eddig ismeretlen terep volt, korábban nem jártunk erre. Meg is lepett, milyen sokan voltak ott azon a délutánon, tele volt a környék. 

Kertek, üdülőházak között sétáltunk, majd felmásztunk a Budaörs feletti hegyekre. 

A Farkas-hegyről szép kilátás nyílt a környező dombokra, és a vitorlázó emlékművet is láttuk közelről.

Piktortéglaüreg

Színorgia

A Frank-hegyen sétáltunk tovább, ez is egy ismerős vidék. Van egy pont, ahol ki lehet lesni az erdőből, a fenti színorgiát ott fotóztam.

Kilátás a 11. kerületre

A hegyről sajnos le kellett ereszkednünk, és Budaörs utcáin tettünk egy kört.

Mókusveszély?

Élénk színek

A kitérő vége egy combos emelkedő volt vissza a Frank-hegyi Turistaházhoz, de innentől újra célirányosan mentünk vissza Normafa felé.

Annyira harmonikusak a zöldből sárgába hajló levelek árnyalatai

Sok izgalom nem ért minket, sok-sok kirándulóval, kutyasétáltatóval és szaladgáló kutyával találkoztunk.

Sárga út

6 óra 20 perc alatt értünk vissza a büféhez. A célban megittunk egy jutalomsört, és ettünk a túrázóknak kent nutellás és lekváros kenyerekből. Úgy éreztük, hogy tökéletesen kihasználtuk a szép időt.