Vyšehrad Prágán belül található, de a turisták nem ismerik annyira, mint a belvárost. Ez a séta pont a karlštejni kirándulás előtti napon történt. 

Vyšehrad – 2011. április 30
Ralitsa javasolta ezt a helyet megtekintésre, ő ugyanis járt már itt pár hete egy bolgár ismerősével. Vyšehrad fontos történelmi helyszín Prága történetében: a legenda szerint Libuše, a Přemsyl-ház alapítója (első cseh uralkodó dinasztia, “cseh Árpádok”-nak is nevezik őket, akik öt évvel haltak ki később, mint az Árpád-ház) itt látott álmot egy dicsőséges és virágzó városról, a későbbi Prágáról.

Utunk elején belefutottunk egy záporba, így kénytelenek voltunk a sétát sörrel nyitni egy kis szabadtéri étteremben. Karel javaslatára megkóstoltam a mixed beert (řezané pivo). Magyarul vágottnak hívják ezt a keverési módot, ami a  világos és barna sör keverékét jelenti, esetemben Krušovicével. Egyáltalán nem volt rossz, a kétféle sör jó tulajdonságait egyesítette ez a mix.

A Tábor-kaput és a Lipót-kaput elhagyva jutottunk el Csehország egyik legrégebbi körtemplomához, a Szent Márton körtemplomhoz. A 11. században épült templom egy időben lőportoronyként is működött, majd raktár volt, míg a 19. század végén restaurálták.

Továbbhaladva a Szent Péter és Pál káptalani templomhoz jutunk, ami monumentális építmény. Szintén 11. századi épület, bár azóta folyamatosan átépítették az éppen aktuális korstílusnak megfelelően. Utoljára 1902-ben építettek hozzá, akkor két csúcsíves tornyot kapott az épület. Tényleg hatalmas és gyönyörű a templom, be nem mentünk, de kívülről is lenyűgöző.

Ezen a képen is látszik, mennyire aprónak tűnök a hatalmas templom mellett.

A templom mellett található a vyšehradi temető, ahova híres zenészeket, tudósokat, írókat, művészeket temettek, de egy katona vagy politikus sírját sem találni. A kapu zárva volt, nem mentünk be, pedig jó lett volna körülnézni.

A kilátás a bástyákról sem semmi. Van egy pont, ahonnan ellátni a várig, és a Koleje Strahov épületei is látszanak, a mi épületünkkel együtt.

És a kilátás a másik oldalról. Ahogy láttam, a Vltaván lehet vízibiciklizni is. Ki kéne próbálni.

Mivel láttuk a kolink épületét, úgy döntöttünk, elsétálunk odáig. Kellemes idő volt, úgyhogy nem esett nehezünk a séta.

A legnehezebb rész a parkon keresztül vezetett, végig felfelé haladtunk a Petřín-hegyre. Jól kifárasztottuk magunkat, de ez nem jelentett akadályt, este még becsaptunk egy sört a kocsmában.